A blokkláncon túl vár a blokkrács

Megosztom

Aki egy kicsit is elmélyedt a blokklánc működésében, az jól tudja, nagy, sőt, szinte forradalmi jelentőségű technológiáról van szó. Sokan arra is ügyesen rámutattak már, hogy noha zseniális az alapötlet, mégsem túl meglepő a megjelenése. Hiszen szépen beilleszkedik a digitális forradalom “internet” című fejezetébe, azon belül is a az internet és a piacok kapcsolatát bemutató alfejezetbe.

A polgári felhasználású internet tömeges elterjedése a kilencvenes évek közepétől egészen a kétezres évek közepéig számos klasszikus üzleti modellt és piacot fenekestül forgatott fel, eddig azonban szinte érintetlenül megúszta a gazdaság vérsejtjeiként funkcionáló pénz. De a technológia már csak olyan, hogy előbb vagy utóbb még azokat is utoléri, akik tíz körömmel kapaszkodnak egy korábbi technológiába, a pénzre ugyanaz a sors vár, mint a nagypapa 5610-es Nokia butatelefonjára: le lesz cserélve.

Helyszínbiztosítással és menekülő autóval segíti a klasszikus pénzfelfogás gyilkosságát az elmúlt években hatalmassá duzzadó sharing economy, vagyis a közösségi gazdaság területe. A lehető legrosszabb példa a sharing economy-nak hazudott Uber, az évszázados taxitársaságok megszorongatása mégis szépen példázza: jaj annak, akit az internet célkeresztjébe vesz. Szintén sánta, sőt, tolószékre szorul az Airbnb példája, itt azonban már közelebb járunk az igazsághoz.

Közbülső, központi szereplőre egyszerűen nincs szükség, legalábbis számos olyan piacot ismerünk, ahol valóban sikerült kivonni a forgalomból anélkül, hogy az adott piac összeomlott volna. Kézenfekvő volt a blokklánc megjelenése, annak ellenére is, hogy valóban működő megoldással kevesen tudtak előállni a pénzrendszerek decentralizálására.

A baj csak az, hogy a blokklánc – jelen formájában legalábbis – alkalmatlan tömeges tranzakciók egyidejű lebonyolítására.

Márpedig ha valóban az olyan szereplők likvidására készülünk, mint például a Visa, akkor fel kell kötni a nadrágot, képesnek kell lenni másodpercenként akár több millió tranzakció zavartalan megoldására. Szerencsénkre a fejlődés nem állt meg a bitcoin megjelenése óta, sokan igyekeznek toldozni-foldozni az alapmodellt.

Az egyik versenyző a NANO projekt személyében megjelenő blokkrács, melyet az éppen ICO-ra készülő Mikron is használ. A blokklánc egyik nagy kihívása a blokkokba tett adatmennyiség, kissé leegyszerűsítve minél több az adatunk, annál lassabb és nehézkesebb lesz a rendszer működése.

Itt a Mikron!

Éppen ezért a blokkrács lényegesen leegyszerűsíti a folyamatot, a csomópontok által frissített elosztott főkönyv, a blokklánc helyett ebben a megoldásban minden egyes felhasználó rendelkezik egy “saját” blokklánccal, melyben utaló és fogadó blokkok követik egymást.

A NANO (korábbi nevén: RaiBlocks) működési modellje: a Blokkrács. A, B és C a felhasználókat jelöli, S az utaló blokkokat, R a fogadó blokkokat.

Persze a “teljes könyvelést” végző csomópontokra a blokkrács rendszerében is szükség van, ezek összesítik a felhasználók blokkláncait. Ha utalunk, akkor egy utaló, utalási blokk jelenik meg a blokkláncunkban, ha utalást fogadunk, akkor egy fogadó, ha úgy tetszik “fogadási” blokk.

A fenti videó egyszerű szemléltetését adja a blokkrács működésének. A blokkrács modellben az utalások teljesen költségmentesek, viszont a csomópontok jutalmazása a Mikron rendszerében természetesen adott. Napi 25 MIK lesz a jutalma mindenkinek, aki – a proof-or-work modellel működő bányászathoz hasonlóan – folyamatosan üzemben tart egy gépet, ami csomópontként funkcionál a rendszer kiszolgálása érdekében.

Az utalások azonnal teljesülnek, önállóan vannak kezelve, a várakozási idő szinte nulla. Ezzel szemben például a Bitcoin rendszerében nem önállóan vannak kezelve az egyes tranzakciók, több más tranzakcióval együtt először egy bányászra várnak, először egy blokkba kerülnek, majd magába a blokkláncba.

A NANO és a MIKRON rendszerében nincs proof-of-work konszenzus mechanizmus szerinti bányászat, nincs szükség nagy teljesítményű hardverekre a rendszer biztonságos fenntartásához. A Mikron az úgynevezett proof-of-stake, pontosabban a delegated proof-of-stake modellt használja. További információk a blokkrács működéséről az alábbi videóban, a jobb alsó sarokban beállíthatjuk a magyar feliratot.

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel