A bankok már a spájzban vannak. A napokban számoltunk be a Dogecoin atyjának, Jackson Palmernek aggályairól a hagyományos intézményi befektetők és szolgáltatók megjelenésével kapcsolatban. Szerinte a kriptós közösség által epekedve várt intézményi belépés eltéríti a decentralizációt, és a meglévő pénzügyi rendszer centralizált megoldásait ülteti második rétegként a nyakunkba.
Jackson Palmer: A kriptopénzek intézményesedése egy paradoxon
Négy nappal később pedig, mintha az univerzum jelzése lenne, megérkezett a hír: Jóváhagyta a hatóság a Bank of America kriptopénzekkel kapcsolatos szabadalmát. Leírása olyan hosszú, hogy meg sem kíséreltük végigolvasni, a lényege azonban röviden is összefoglalható: Az ügyfelek által közvetlenül is elérhető, fizikai és szoftveres védelemmel ellátott privát kulcs tárolási eljárást fejlesztettek. Az ügyfelek kriptóit tehát nem a BoA tárcáiban, hanem azok saját tárcáiban, de a tárcákat fizikailag maguknál tárolva tartják.
Az ügyfelek alatt a Bank of America főleg olyan szervezeteket, akár befektetési alapokat vagy más szolgáltatókat ért, akiknek hosszabb ideig lehet szüksége nagy mennyiségű kriptopénzhez kapcsolódó kulcsok tartására, de időről-időre azért hozzá kell férniük a javaikhoz. Ennek érdekében interneten hozzáférhető kriptós számlákat fognak használni, az ügyfelek közvetlenül fognak tudni a számlájukról tranzakciót indítani. A szabadalom leírása 1316 lépésben mutatja be a rendszer funkcióit.
A korábban említett Palmer kritikája tehát szinte azonnal, újabb megerősítést nyert. Szerinte egyébként a Coinbase által kínált Custody szolgáltatás sem sokkal jobb, hiszen ezzel is csak a világ legnagyobb kriptobrókerének centralizáló hatása növekszik. 2018-ban világossá vált, hogy a bankok nem fogják hagyni, hogy egy új eszközosztály felemelkedése az ő megkerülésükkel menjen végbe.