Manapság az olaj- és gázipari vállalatok szívesen használják a fáklyázandó gáz felhasználásához a bitcoinbányászatot, amit normális esetben a légkörbe engednének vagy elégetnének, növelve ezzel a légkör káros anyag összetételét. Egyre több olyan kriptos startup cég születik, amelyek a fáklyázandó gáz felhasználására specializálódtak. Ilyen vállalat a korábbi cikkekben is megemlített Upstream Data vagy az EZ Blockchain.
Az előző medvepiac során az EZ Blockchain (2021-ben felkerült a Forbes listájára) vezérigazgatója és társalapítója, Sergii Gerasymovych olcsóbb energiaforrásokat keresett, így elkezdett érdeklődni a fáklyázandó gáz iránt, amely egyébként az olajfúrás mellékterméke, azonban ígéretes energiaforrás a bitcoinbányászok számára.
“Egyetlen olajkútban annyi földgáz van, hogy 1,5 megawattnyi villamos energiát lehetne folyamatosan előállítani és ezekből több ezer van” – mondta Gerasymovych.
Ennek az energiaforrásnak a felhasználása, azonban komoly technológiai kihívást jelent és nem olcsó a kiépítése. Az olajkutakból kiáramló gáz sem tiszta metán, hanem különböző gázok keveréke, például bután, propán, ami drágítja az energiatermelést. “Az ilyen energiaforrásokból 1 megawatt teljesítményt előállító generátorok közel 700000 dollárba is kerülhetnek. Egy 10 megawattos farm esetében ez 5 millió dollárba kerülne, plusz 1 millió dollár a telepítési munkálatok” – nyilatkozta Gerasymovych.
Mi az a fáklyagáz?
A metánból és egyéb szénhidrogén alapú gázokból álló fáklyázandó gáz olyan szennyező anyag, amely nagy szerepet játszik a globális felmelegedésben. A metán már önmagában huszonötször jobban szennyezőbb, mint a szén-dioxid, igaz kevesebb ideig marad a légkörben. A mezőgazdaság szintén sok metánt termel, az állattenyésztés felelős például a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 14,5%-áért.
Amikor egy új olajkutat fúrnak, a gáz az olajjal együtt távozik a megfúrt rétegből. A fúrós cégnek minden esetben meg kell akadályoznia, hogy az olaj felett található gázréteg (többnyire metán) a légkörbe kerüljön. Az olajtermelők ezt többféleképpen is meg tudják oldani. Egyrészt elégethetik (fáklyázhatják) a gázt, így metán helyett szén-dioxid kerül a levegőbe. Másrészt eladhatják a gázt csővezetéken keresztül vagy cseppfolyósított állapotban. Harmadrészt előállíthatnak belőle villamos energiát vagy szintetizálhatnak belőle olyan anyagokat, mint például a polietilén.
Kapcsolódó cikkünk:
Gerasymovych úgy gondolta, hogy ezt a mellékterméket áramfejlesztőkön keresztül használja fel, villamos energiát állít elő, és bitcoint bányászik vele.
A fáklyázandó gáz felhasználásával történő bitcoinbányászat támogatói azzal érvelnek, hogy így elkerülhető lenne a fáklyázásból eredő légköri szennyezés, és a gáz elpazarlása helyett hasznosítani lehetne. Vajon segít-e ez a környezetnek? A kérdés erősen vitatott.
Az ellenzők szerint a bitcoinbányászat az olajfúrást teszi jövedelmezőbbé, és így késlelteti a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást. A környezetvédők is azt állítják, hogy ez a gyakorlat csupán a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását állandósítaná. A környezetvédők számára a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a bitcoin bányászatához luxus egy olyan időszakban, amikor az emberiség energiaválság kellős közepén találja magát.
Mi az igazság?
A fáklyázandó gázt (a környezetvédők gyakran nincsenek tisztában vele) a valóságban igen nehéz feldolgozni, vagy akár már a vevőhöz eljuttatni is igen drága, nem beszélve a szállításához szükséges infrastruktúra kiépítéséhez. Gyakran előfordul, hogy az olajvállalatok egyszerűen csak kiengedik a légkörbe, jobb esetben fáklyázzák a felesleges gázt, még akkor is, ha büntetést kell fizetniük érte. Ezek a büntetések gyakran elhanyagolhatóak az olaj- és gázipari vállalatok bevételeihez képest.
Ezt is olvasd el:
A Nemzetközi Energiaügynökség a gázégetést “rendkívüli pénzpazarlásnak” minősíti, amellett, hogy negatív hatással van az éghajlatváltozásra és az egészségre is. A Világbank azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra nullára kell csökkenteni a fáklyázandó gázkibocsátást. A kezdeményezéshez néhány vezető globális olaj- és gázipari vállalat is csatlakozott, köztük a BP, az Eni, a TOTAL és a Statoil.
A Világbank szerint 2022-ben az olajvállalatok világszerte több mint 357 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a fáklyázandó gázok elégetése során. Ha ezt a rengeteg gázt áramtermelésre használnák fel, az elegendő lenne egész Afrika szubszaharai térségének áramellátására – áll a szervezet jelentésében.
Ha azonban az olajmező olyan távoli helyen van, ahol nem élnek emberek közvetlen környezetében, egyszerűen nincs kinek eljuttatni ezt a gázt, akik az abból nyert energiát felhasználhatják, és még akkor ott vannak a szállítási nehézségek, amelyeket szintén nem könnyű megoldani.
Cikkajánló:
Egyes régiókban a szabályozó hatóságok agresszívebb megközelítést alkalmaznak a fáklyázás megszüntetésére, így a vállalatokat különböző alternatívák felkutatására kényszerítik. Coloradóban például az állami hatóságok teljesen betiltották a fáklyázást, 2022-ben pedig “fél tucat” olajtermelő bányászott bitcoint a telephelyén fáklyagázzal – számolt be tavaly augusztusban a Colorado Sun.
A fáklyázandó gáz felhasználása a kriptovaluta bányászathoz még jövedelmezőbb megoldás is lehet, mint a gáz üzemanyagként való értékesítése. Tavaly februárban a Vygon Consulting tanácsadó cég becslése szerint az Oroszországban rendelkezésre álló kísérőgáz felhasználása évi 1,4 milliárd dollár bevételt hozhatott volna a bányászoknak, ezzel szemben a kísérőgáz értékesítése csak 77 millió dollárt az olaj- és gázipari vállalatoknak.
A világjárvány idején, amikor az olajcégek bevételei csökkentek és extra pénzforrások után kutattak, a bitcoinbányászat egyre népszerűbb ötlet lett. Gerasymovych szerint, most, hogy az olaj és a gáz árai magasabbak lettek, már kevesebb a motiváció. Folytatjuk!
További híreket, kereskedési elemzéseket, tippeket a Discord szerverünkön, a TikTok és a YouTube csatornánkon találtok.
/coindesk, ez blockchain, worldbank/
