Egyes projektek hosszútávú jövőjét nem az árfolyamspekuláció, az alapítók újabb együttműködéseket ígérő social media bejegyzései, de még csak nem is McAfee tweetjei jelentik, hanem a technológia. Képesek véghez vinni mindazt, amit az ICO előtt vagy induláskor a whitepaperben ígértek? Tudják ösztönözni a tartást vagy azt a tevékenységet, amire szerintük szükség van a sikerhez? Tudják szinten tartani, neadjisten növelni is a piac és a korai felhasználóik érdeklődését, elkötelezettségét?
A két részre bontott bejegyzésben 5 olyan projektet mutatunk, amelyek a következő hetekben elhagyják más blokkláncok és a saját teszt környezetük védelmező szárnyait, és saját mainnetükön – éles, saját blokkláncukon – kezdenek működni. Itt jön a jogos és logikus kérdés, hogy vajon mit fog mindez okozni az árfolyamaikban. Nehéz megmondani, hiszen annak függvényében, hogy a felhasználók mit nyerhetnek a felhalmozással, elképzelhető, hogy a piac rég beárazta a mainnet indulását. Ebben az esetben akár komolyabb esés is következhet. 2018-ban már a termék minősége fogja meghatározni az árfolyamokat.
Az előző részben az Oyster (PRL) és a TRON (TRX) projektek fejleményeit vettük át.
Nézzük a mai három versenyzőnket:
EOS – június 2.
Érdemes rögtön az árfolyammal kezdenünk, hiszen jól mutatja, hogy milyen hype, és milyen felfújt vagy valós várakozások kísérik az EOS saját hálózatának indulását:
A jelenleg 5. helyen ülő projekt tokenjeinek árfolyama május elejére meghaladta az év első napjaiban látott csúcsot, most pedig épp konszolidálódik. Lesz még június 2-ig újabb felfutás? Van rá esély.
Az EOS nem ígér kevesebbet, mint hogy a jelenlegi legjobb blokklánc megoldások legelőnyösebb tulajdonságait egyetlen platformba gyúrja össze, mindezt egy teljes dApp ökoszisztéma (decentralizált, webes oprendszer, tárhelyszolgáltatás, felhasználói azonosítás és jogosultságok) rendelkezésre bocsátásaval, melynek segítségével a fejlesztők, vállalkozók és userek is, végre gördülékenyen, felhasználóbarát módon tudnak a projektjeikkel foglalkozni.
Nyilván az EOS célja is az, hogy minél több fejlesztőcsapat az ő platformjukat válassza a riválisok (Ethereum, NEO, Ark, VeChain, stb.) helyett, ennek érdekében a korábbiaknál hangzatosabb értékajánlat az egymillió tranzakció/másodperc, ami ha igaz, jelenleg magasan veri a mezőnyt. Eddig 19 projektről tudunk, amely az EOS platformot választotta, számukra a rendszer egy újabb előnye, hogy a tranzakciók akár ingyenesek is lehetnek az alkalmazást használók számára. A fejlesztők tudnak tehát dönteni arról, milyen üzleti modellel működtetik az appjukat.
Két fontos dolgot kell még elmondani:
- Az EOS előtt a BitShare-t és a Steem-et is Dan Larimer alapította. Brutális a csóka, ami egyrészt jó a projektre nézve, másrészt személye komoly centralizáló tényező is.
- A másik fontos dolog, ami az EOS-szal szembeni legnagyobb közösségi aggály, hogy a Delegated Proof-of-Stake konszenzus protokolljuk által megkövetelt, összesen 21 csomópont (Block Producer) fogja biztosítani tranzakciók és a blokkok folytonosságát (és persze a saját, örökös bevételeiket). Olyan iparági óriások jelentkeztek be Block Producernek, mint az AntPool, a Huobi és a Bitfinex. A csomópontok kiválasztása az EOS token tulajdonosok szavazásával fog történni, tehát minél több van valakinek, annál nagyobb szava van. Emiatt történhetett az árfolyam óriási felfutása április közepétől: a nagyfiúk éppen osztják az utolsó lapokat. Emiatt elképzelhetőnek tartjuk, hogy másodika előtt lesz még egy komolyabb nekiindulás.
Ontology (ONT) – júniusban valamikor
Az Ontology ICO helyett a projektet követő érdeklődők számára dupla airdropot tartott, egyszer a korai feliratkozók, aztán pedig a NEO holderek kaptak ingyen tokeneket. Mindkét csapat jól járt, de a korai támogatók különösen: 1000 ONT token ütötte a markukat, ami a mai árfolyamon épp 2 millió forintnak megfelelő összeget ér. Hogy lesz-e ez a mainnet indulása után több? Ha a BTC árfolyam magához tér és emelkedőbe vált a piac, akkor biztosan. Ha az egész piac esni fog, valószínűleg az ONT is pihen egy darabig.
Az Ontology egy “elosztott, bizalmi-együttműködési platformot” épít. Ez így nagyon erőltetetten hangzik, angolul sokkal menőbb a Distributed Trust Collaboration Platform. A cél az, hogy a jelenleg totálisan össze-vissza, száz felületen és módon kezelt (vagy helyettünk, rosszul kezelt) személyes adatainkat mi birtokoljuk, és azokat egyszerűen, megbízható módon, visszaélési veszély nélkül, és talán még költségmentesen is, tudjuk rendelkezésre bocsátani, ha szükséges.
Szinte mindenkivel megtörtént, hogy ismeretlen számról Random Marika bejelentkezik és megkérdezi, hogy akar-e valami teljesen érdektelen és indokolatlan terméket vásárolni. Az ember felháborodhat, de túl sok mindent nem tud csinálni a dolog ellen. Egyelőre.
Mindez persze nem csak magánszemélyek, hanem bármilyen bizalmas adat esetén is működik, és az ONT projekt ennek megfelelően egy egész “bizalmi ökoszisztémát” épít. Egy olyan rendszert hoznak létre, melyben publikus és privát blokkláncok kommunikációjával cégek, személyek, alkalmazások és eszközök tudnak egymással biztonságos és ellenőrzött módon adatot cserélni, de mindezt harmadik fél és a vele járó veszélyek közbeiktatása nélkül. Ezzel az Ontology egy 2018-ban igen kényes problémára fog megoldást nyújtani, ami miatt a projekt hosszútávú kilátásai megítélésünk szerint nagyon jók.
A rendszer elméletileg moduláris, a fejlesztők (vagy a marketingesek) szerint bárki könnyen a hálózat részévé válhat. Ezt jelen sorok írója enyhe kétkedéssel fogadja, hiszen már azt felfogni is problémát jelent, hogy milyen technológiai megoldásokkal tervezik ezt az értékteremtést. Valószínűleg sokkal egyszerűbb dolgunk lesz a megértésben a mainnet indulása és az első, való világban is sikerrel használt alkalmazások megszületése után.
VeChain (VEN) – június 30.
Mai harmadik projektünk célkitűzései sem kevésbé amíciózusak a korábbiakénál. A VeChain egy, a luxustermékek ellátási lánc problémáinak megoldására indult, egyébként sikeres blokklánc projekt, saját fejlesztésű chippel, RFID technológia és QR kódok alkalmazásával. Ez már magában egy fontos megoldandó probléma, évi sokszáz milliárd dolláros piac, de már késő, a szingapúri csapat megérezte a vérszagot.
2017 végére komolyan kinőtték a korábbi kereteiket és terveiket: a VeChain brandet újrahúzzák VeChain Thor-rá, Ethereumról saját blokkláncra költöznek, melyen természetesen otthont tudnak adni rengeteg meglévő és jövőbeli partnerük decentralizált alkalmazásának. Ezzel pedig egy újabb Ethereum vetélytárs születik. Az átállással párhuzamosan érkezik a saját tárca, a Quantstamphez hasonló audit szolgáltatás, Internet-of-Things megoldás és persze a befektetők által várva-várt staklés, mellyel a VEN tokenek tartását ösztönzik folyamatosan csorgó THOR tokenekért cserébe. A NEO-nál látott GAS-hoz hasonlóan jelen esetben is THOR-ral fizetünk majd az okosszerződések és alkalmazások futtatásáért a hálózaton. Az VEN után járó THOR “osztalék” mértékéről itt érhető el előzetes infó. Pontos számításokat június 30. után lehet majd végezni.
A hivatalos oldal bármennyire is tűnik túltoltnak vagy akár igénytelennek, a VeChain csapata profin kitalálta a projekt növekedéséhez szükséges koncepciót.
Az EOS esetében 21 node lesz, itt viszont 101 darab “Trundheim Masternode” áll fel, akik a VeChain szigorú hardveres, szoftveres és személyazonosítási követelményeinek megfelelve, a hálózat stabilizálását, tranzakciók verifikációját és a blokképítést fogják végezni jutalékért cserébe. 250.000 darab VEN tartása fölött lehet ebben a versenyben labdába rúgni, mai árfolyamon ez 270 millió forint körül jár. A mainnet indulásáig itt is számítani lehet még egy komolyabb felfutásra, azonban azt, hogy közvetlenül utána melyik irányba indul el az árfolyam, lehetetlen megjósolni.
A NEO-t az ingyen GAS miatt tartók számára a VeChain egy optimális kiegészítés lehet, hiszen a kínai fejleményekre a szingapúri VeChain kevésbé fog reagálni, a folyamatosan értkező THOR viszont itt is kellemes passzív jövedelmet fog jelenteni.
